Kedves Látogatónk!

Ha Te is szívesen válogatsz a természet ajándékai közt a Naurel organikus birodalmában, kérjük, hogy támogass bennünket az Ország Boltja népszerűségi versenyén szavazatoddal!

Köszönjük bizalmadat!
A Naurel csapata

X

Bejelentkezés

Ha elfelejtetted a jelszavad, ide kattinva kérhetsz újat.
X

Regisztráció

Regisztráltál már nálunk? Ha igen, ide kattintva bejelentkezhetsz!
X

Értesítés

X

Ajánld barátnődnek

X

Kívánságlista elküldése

X
Bejelentkezés | Regisztráció Kosár
Üres kosár

Sajnos a kosarad még üres.
Nézz körül nálunk és töltsd meg, hogy ne legyen ilyen szomorú!

Vásárlás folytatása
Prémium minőségű, certifikált, organikus termékek világa.
Összetevők

Kakaó

Kakaó

A kakaót az évszázadok során már rengeteg mindenre használták. Nem csak élelmiszerként és kozmetikum alapanyagként, de fizetőeszközként is nagy hagyományai vannak, erre utal már elnevezése is, ugyanis a ’cacau’ jelentése: cserélni, vásárolni. Az aztékoknál komoly értékkel bírt az ehető valuta, akárcsak az arany vagy az ezüst. A legendák szerint a kakaó fogyasztása az előkelők kiváltsága volt, akik vallási ceremóniákon vettek magukhoz kakaós italt, melyet például chilivel ízesítettek. Nem is csoda, hogy a chilis csoki ma akkora népszerűségnek örvend.

Az Istenek eledelének is nevezett kakaót az indiánok vízzel fogyasztották, tejes, édesített változatát a spanyolok készítették.

A kakaó termesztését a maják kezdték el i.e. 1500 körül. Mire Cortez hada megérkezett Mexikóba, a kakaó már széles körben elterjedt, őshazájának többszörösén voltak megtalálhatóak az értékes kakaóbabot termő fák. Az utolsó azték uralkodók palotájában óriási mennyiségű kakaóbabot halmoztak fel.

Az írásokban arról is olvasni, hogy az aztékok szent madara, a kvezál is a kesernyés kakaóval táplálkozott. Peruba az indiánok közvetítésével jutott el.

A bennszülöttek a kakaó termésének héjából edényeket – kanalakat, poharakat - fabrikáltak, leveleivel pedig házaikat fedték. A kakaóbabból gyógyszereket is készítettek.

A maják, majd az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek közül is az egyik legnépszerűbb a sokoatl (habos víz) volt, melyet csodás kakaóból, kukorica- vagy maniókalisztből, mézből, vaníliából és vízből készítettek. Az ízesítéséről cukorral, fahéjjal és ánizzsal gondoskodtak.

Nem csak italokban fogyasztották a kakaófa termését, hanem kiváló csemegeként szolgált a magokat borító fehér terméshús is.

Elterjedését a világban egyesek Kolombusznak, mások Corteznek tulajdonítják.

Az írások szerint Európába Cortez emberei hozták be a kakaót: először Spanyolországban tűnt fel, 200 évig kereskedelmi monopolhelyzetbe hozva a déli országot. Cortez igazi harci italnak tartotta, mely jó állóképességet biztosít a katonáknak. A spanyol királyi udvarban borssal, vaníliával, fahéjjal fűszerezték, sörrel és borral hígították.

A XVI. században őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert masszát szállítottak Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle.

Az első csokoládéfőző 1580-ban nyílt meg Spanyolországban. A forró csoki a XVII. század közepén, a teával egyidőben hódította meg Európát és rendkívül drága mulatság volt, arannyal kellett fizetni érte.

A spanyolok egyeduralkodó szerepének az első angol és francia csokoládéház megnyitása vetett véget.

Az osztrák és francia nemesség a spanyol udvarból vette át a kakaóimádatot és amennyi rajongója, ugyanannyi ellenzője is volt a finomságnak. Linné istenítette, ezért adta neki a Theobroma, azaz „az istenek eledele” latin nevet. Clusius, híres francia botanikus ellenben azt mondta: „a kakaó csak a disznóknak való.”

A franciáknál hamar jelentős iparággá nőtte ki magát a csokigyártás, amelyhez egyben hatalmas alapanyagigény is társult. Mivel az amerikai termőterületek egy idő után elfogytak, ezért Afrikába telepítettek kakaóbab cserjéket, mára a világ össztermelésének több mint háromnegyede az afrikai kontinensről származik.

A nyugat-afrikai Aranyparton a franciák, Ázsiában és Ausztráliában az angolok telepítették a kakaót a XIX. században, amely aztán meghódította a trópusi vidékeket.

A XVIII. századra Európa-szerte elterjedt a kakaózás szokása, ugyanakkor ára az aranyéval vetekedett, fogyasztása az úri réteg kiváltságává vált. A csokoládé vallási vitákat is kiváltott, melynek tárgya az volt, hogy a csoki fogyasztható-e böjt idején. Végül XIII. Gergely pápa áldását adta erre.

Gyógyhatásáról már a XVI. században feljegyzések készültek. Az írások többek között lázcsillapító hatásáról tesznek említést, valamint májbetegségek remek ellenszereként említik. Beszámolók szerint fahéjjal és szerecsendióval keverve megszünteti a köhögést és kiváló agyserkentő. Richelieu bíboros például a lép-megnagyobbodását kezelte vele. 

Szállítás

15.000 Ft-os rendelés felett ingyen, alatta 990 Ft-ért szállítjuk a csomagodat!

Tovább olvasom

Legyél a törzsvásárlónk!

Minden vásárlásodat értékes Naurel pontokkal háláljuk meg, melyeket bármikor kedvezményekre válthatsz!

Tovább olvasom

Biztonságos vásárlás

A vásárlások során a jelenleg elérhető legbiztonságosabb technológiákat alkalmazzuk.

Tovább olvasom

Kérdésed van?

Információra, technikai segítségre van szükséged? Rendelésed felől érdeklődsz? Segítünk!

Tovább olvasom