Kedves Látogatónk!

Ha Te is szívesen válogatsz a természet ajándékai közt a Naurel organikus birodalmában, kérjük, hogy támogass bennünket az Ország Boltja népszerűségi versenyén szavazatoddal!

Köszönjük bizalmadat!
A Naurel csapata

X

Bejelentkezés

Ha elfelejtetted a jelszavad, ide kattinva kérhetsz újat.
X

Regisztráció

Regisztráltál már nálunk? Ha igen, ide kattintva bejelentkezhetsz!
X

Értesítés

X

Ajánld barátnődnek

X

Kívánságlista elküldése

X
Bejelentkezés | Regisztráció Kosár
Üres kosár

Sajnos a kosarad még üres.
Nézz körül nálunk és töltsd meg, hogy ne legyen ilyen szomorú!

Vásárlás folytatása
Prémium minőségű, certifikált, organikus termékek világa.

Zora csodaországban - így telt a gyereknapunk

Csütörtök, Június 02. 2016.

Tartalmas gyereknapon vagyunk túl. Nemcsak Zora töltődött fel a sok-sok élménnyel, de mi felnőttek is picit újra gyermeknek éreztük magunkat.

Zora csodaországban - így telt a gyereknapunk

A napokban azon tűnődtem, hogy amilyen meghatározó élményeim vannak kiskoromból az anyák napjákról, a születésnapokról, annyira nehéz azt felidéznem, hogy mi anno mivel töltöttük a gyereknapokat.

Aztán ahogy mélyen az emlékeimben kutattam, eszembe jutott, hogy milyen jó dolgunk volt annak idején, hiszen a gyereknapi programok szinte házhoz jöttek. A lakásunk ugyanis közvetlenül egy parkra nézett, amely rendszeresen adott otthont izgalmas rendezvényeknek. Volt körhinta, ugrálóvár, rengeteg édesség, népes gyereksereg és még lovagolni is lehetett.

Apropó lovaglás! Úgy öt-hat éves lehettem, amikor először póni hátra ültettek egy ilyen majális alkalmával. Magam sem emlékszem már, hogy mi történt pontosan, csak arra, hogy a jószág ledobott a hátáról és nagyon sírtam. Évekig a közelébe sem mentem a lovaknak. Pedig gondolatban hányszor játszottam le magamban, amint lóháton vágtatok a végtelen mezőkön, miközben lobog a hajam és élvezem a napsütést, a határtalan szabadságot. Sajnos a mai napig van bennem félelem, így azóta inkább csak tisztes távolból csodálom a pacikat.

Nem úgy Zora, aki imád minden állatot. Szerencsére a pónikért is rajong. Ezért is találtam ki, hogy gyereknap alkalmából elvisszük Felsőörsre, a barátnőmhöz, hogy megnézzük, megsimogassuk ezeket a gyönyörű állatokat és ha van kedve, fel is ülhessen egy pónira. Persze volt! Mi az, hogy volt? Szinte le sem lehetett szedni, legszívesebben hazahozta volna az egyik pónit. Nagyon élvezte a lovaglást, ügyes és bátor. Azóta is folyton hajtogatja, hogy paci, paci. Azt hiszem, örök barátság született.

És hamár gyereknap, akkor nem maradhatott el az állatkert, a trambulinozás, a csúszdázás, a fagyizás és lufizás sem! Ahogy annak lennie kell! Annyira jó nézni Zorát, amikor leköti a sok új élmény, amikor önfeledten beleveti magát a szórakozásba.

Sokszor itthon is a játszótéren érzi magát, amikor az ágy tetején ugrál és sikítozik. Mintha csak magamat látnám. Kisgyerekként én is trambulinnak néztem a rugós matracunkat, amely először csak besüppedt, majd szépen lassan elkezdtek kikandikálni belőle az apró fém darabkák a sok mókázás hatására. Igazi örökmozgó voltam, akárcsak Zora.

Bár nem csak gyermeknapi élmény, de Zorát lassan kinevezhetjük a csúszdák hercegnőjének. Kis korát meghazudtolva veszi be a játszótereket és siklik olyan terepeken, mely sokszor még az 5-6 évesek számára is kihívást jelent. Nemrégiben néhány napot Marosvásárhelyen töltöttünk, ahol fantasztikus játszótereket fedeztünk fel. Bár nagyon féltettem, de a kisasszonyt nem lehetett megállítani és bemerészkedett egy hosszú és kanyargó csőszúzdába egyedül. Szerintetek volt benne félelem? Egy csepp sem! Harsány kacajok közepette csúszott végig a műanyag rengetegen, majd ezt megspékelte azzal, hogy a második kört hason tette meg.

Nekünk annak idején a gyereknaphoz hozzátartozott a vattacukor, a törökméz és egyéb ragadós, egészségtelen nyalánkságok. És persze a fagyi. Mivel nem szeretném Zorát színezékekkel és több tonna cukorral mérgezni, úgy döntöttem, hogy én készítek neki gyümölcsből készült finomságokat. Az egyik egy házi jégkrém volt, a másik pedig egészséges gumicukor. Mindkettő friss eperből, hiszen annak van most szezonja.

Íme a receptek:
 

Epres-joghurtos házi jégkrém

Hozzávalók:

* 60 dkg organikus eper
* 3 dl laktózmentes joghurt
* sztívia

Elkészítése:

Az epret összeturmixoltam a joghurttal és a sztíviával, majd pálcikás jégkrémtartókba kanalaztam és betettem a fagyasztóba.

Bio epres gumicukor

Hozzávalók:

* 2/3 bögre friss, organikus eper pépesítve
* ½ bögre víz
* 2 kiskanál bio citromlé
* 2 evőkanál méz
* 3 evőkanál bio zselatin

Elkészítés:

A pürésített epret közepes lángon kevergetés mellett feltesszük főni a mézzel, a vízzel és a citrommal. Majd szép lassan adagoljuk hozzá a zselatint, ügyelve arra, hogy ne csomósodjon. Addig főzzük, amíg teljesen fel nem olvad a zselatin és a püré szépen be nem sűrűsödik.

Ezután végy egy szilikonformát – én macisat és szivecskéset használtam – és öntsd bele a masszát! Majd tedd mélyhűtőbe nagyjából fél órára!

Zora mindkettőt imádta! És a férjem is. Azt hiszem, gyakrabban tartunk gyereknapot.

Nektek hogy telt ez a különleges nap a kicsikkel?
 

Tetszett a cikk? Hasznosnak találod?
Mutasd meg a barátaidnak is! Kattints a Tetszik vagy a Megosztás gombra!

Véleményed van? Szólj hozzá!

Szépség

Még több cikk

Baba

Még több cikk